A FÉNYNÉL IS GYORSABBAN?
Az év legnagyobb tudományos vitáit az szeptemberi bejelentés eredményezte, mely szerint bizonyos szubatomi részecskék gyorsabban haladhatnak a fénynél. Az úgynevezett OPERA-kísérletben olyan neutrínók sebességét mérték meg, melyek a CERN részecskelaboratóriumától az olaszországi Gran Sasso neutrínódetektorig „futottak” 732 km-es utat megtéve.
A kísérletet többször is megismételték, és újra ugyanazt az eredményt kapták. Egyes kutatók véleménye szerint mérési hiba okozhatja a neutrínók fénynél gyorsabb sebességét.
Idén az amerikai Fermilab Minos kísérletében újra megmérik a neutrínók sebességét. Tehát 2012 kiderülhet valóban lehetséges-e, hogy a neutrínók gyorsabbak legyenek a fénynél. Ha a mérések igazak, akkor elvileg lehetséges lenne a múltba szubatomi részecskéket küldeni.
MEGTALÁLJÁK A HIGGS-BOZONT?
A fizikában még egy talányos kérdésre választ kaphatnak a tudósok a következő évben. Nevezetesen, hogy létezik-e az isteni részecskének hívott Higgs-bozon. A Nagy Hadronütköztető részecskeütköztetéseinek fő célja ennek a részecske megtalálása.
Decemberben részecskefizikusok bejelentették, hogy meghatározták azt a mérési tartományt, ahol a Higgs-bozon nyomai rejtőzhetnek. Ha létezik a Higgs-bozon, akkor végre igazolódik a részecskefizika úgynevezett standard elmélete, mely a Higgs-bozont tekinti "kulcsnak" a többi szubatomi részecske tömegének kiszámításához.
Ha még sincs Higgs-bozon, akkor érdekesebb kihívás előtt állnak korunk legnagyobb koponyái. Az biztos, hogy az újév az „isteni részecske” utáni hajszában csak újabb eredményeket hozhat.
ÉLETNYOMOK A MARSON?
Kiderülhet előfordulhatott-e valaha mikrobiális élet a vörös bolygón. Jövő augusztusban landol ugyanis a Mars Science Laboratory marsautó a Curiosity. A Mars felszínén kémiai vizsgálatokat végez, feladata a marsi élet keresése, a bolygó légkörének és geológiájának tanulmányozása, valamint az emberes Mars-repülések előkészítése.
FÖLDHÖZ HASONLÓ BOLYGÓKAT FEDEZNEK FEL?
A csillagászok újabb Föld-méretű bolygókra bukkanhatnak, de már nagy eséllyel a távoli naprendszerek lakhatósági zónájába. Tavaly a két szuper földet a Földnél nagyobb HD85512b-t és a Kepler-22b-t sikerült azonosítani az élet kialakulásának kedvező bolygó rendszerbeli helyen.
A NASA kutatói már Föld-méretű bolygókat is találtak, csakhogy azok túl közel keringtek csillagukhoz, felszínük valószínűleg élhetetlenül forró.
SIKERES LESZ AZ ELSŐ HIV-ELLENES OLTÁS?
Idén kipróbálják az első HIV-ellenes vakcinát. Az Egyesült Államokban engedélyezték kanadai kutatók felkérését, hogy szeretnék tesztelni az oltást embereken is. Az oltást kezdetben 40 HIV-pozitív betegen próbálnák ki, majd a tesztelés második szakaszában 600 HIV-negatív, de magas kockázati kategóriába sorolt ember beoltása következne.
MEGFOGANHAT AZ ELSŐ MAMUT-KLÓN?
Japán tudósok lehetségesnek tartják, hogy egy szibériai fagyott mamut combcsontjából vett mintával újra feltámaszthatják a mamutokat. A mamutklónozáson fáradozó tudósok - akik végül nemzetközi segítséget kértek - már az elmúlt nyáron szerették volna beültetni az első mamutklónt egy afrikai elefántba, de kísérleteik nem jártak sikerrel.
A japán Kinki Egyetemen idén látnak esélyt arra, hogy elindíthassák végre a mamutok klónozásával kapcsolatos kutatásokat.
