A széncinege után a 2012-es év az egerészölyvé lesz. 1979 óta választja az év madarát Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Az elmúlt három hónapban internetes szavazással lehetett választani. Összesen 11.165 voks érkezett a három madárfajra, a második helyen - alig több mint 180 szavazattal lemaradva - a feketerigó végzett, de sokan „támogatták” a vörös vércsét is.
Az Év Madarai
1979. Gyurgyalag
1980. Fehér gólya
1981. Fehér gólya
1982. Fecskék
1983. Fecskék
1984. Cinegék
1985. Gyöngybagoly
1986. Túzok
1987. Fogoly
1988. Kuvik
1989. Búbosbanka
1990. Búbosbanka
1991. Szalakóta
1992. Vörös vércse
1993. Barátposzáta
1994. Fehér gólya
1995. Fülemüle
1996. Vörösbegy
1997. Harkályok
1998. Harkályok
1999. Fehér gólya
2000. Kerecsensólyom
2001. Bíbic
2002. Sárgarigó
2003. Pacsirták
2004. Rozsdafarkúak
2005. Parlagi sas
2006. Tövisszúró gébics
2007. Mezei veréb
2008. Kanalasgém
2009. Kék vércse és a vetési varjú
2010. Fecskék
2011. Széncinege
2012. Egerészölyv
Az egerészölyv hazánkban sík- és hegyvidéken egyaránt megtalálható ragadozó madár. Mint neve is árulkodik róla, előszeretettel vadászik egerekre és más rágcsálókra. Mivel táplálékforrása egész évben a rendelkezésére áll, hazánkban állandó madár, sőt állománya télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányokkal. Az egerészölyveket gyakran látni forgalmasabb utak, autópályák mellett a szalagkorlátokon, vadkerítések tartóoszlopain ülni, így kémleli a környéket, és az alkalmas pillanatban lecsap zsákmányára.A hazai egerészölyvek közül sokat ér áramütés a középfeszültségű elektromos oszlopokon, a közelmúltan pedig mérgezési hullám jelentett nagy veszélyt, így az elmúlt években ölyvek ezrei pusztultak el. További veszélyforrást jelenthet, hogy az ölyvek túlszaporodásáról szóló téves információkat alapul véve felmerült a lehetőség, hogy újra vadászhatók legyenek ezek a madarak.
Az országos felmérések eredményei alapján az egerészölyv hazai állománya nem mutatott lényeges változást az elmúlt 10 évben. A korábbi, célzott táplálékvizsgálatok azt mutatják, hogy a faj apróvadakat és háziállatokat minimális mértékben veszélyeztet, komoly gazdasági hasznot hajt viszont a gazdálkodóknak rágcsálófogyasztásával. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ezen vizsgálatok eredményeit szintén további adatgyűjtéssel kívánja igazolni.
