Évtizedes vitában tettek előrelépést a Horváth Gábor és Susanne Åkesson vezette magyar és svéd kutatók.
Először különböző színű lovakat vizsgáltak és arra jutottak, hogy a bögölyfélék sokkal jobban "szeretik" a feketéket és barnákat, mint a fehéreket - ennek az az oka, hogy vonzódnak a sötét színű lovak szőre által visszavert, horizontálisan polarizált fényhez; a fehér lovakról ezzel szemben polarizálatlan fény verődik vissza.
A fény attól horizontálisan polarizált, hogy vízszintes síkban mozog, mint egy kígyó a talajon, ami Horváth Gábor szerint a böglyök számára attól roppant vonzó, hogy a víz tükröződései is horizontálisan polarizáltak, a vízparti rovarok pedig így képesek azonosítani a párzáshoz és peterakáshoz alkalmas területeket.
Miután rájöttek, hogy a bögölyfélék a sötét színeket kedvelik, míg a világosakat nem, eszükbe jutott a zebra, ami fekete is meg fehér is. Budapest közelében egy böglyök által frekventált helyen világos, sötét és csíkos táblákat állítottak fel - a csíkos táblákból pedig egyből többet is, variálva a minta dőlésszögét és sűrűségét.
Meglepetésükre a zebra csíkjaira emlékeztető tábla még a fehérnél is kevesebb rovart vonzott be.
Kutatásukat - melynek eredményeiről a The Journal of Experimental Biology szaklapban számoltak be - még egy lépéssel továbbvitték és különböző mintázatú, háromdimenziós lómodelleket állítottak fel. A ragacsos "lovakról" kétnaponta gyűjtötték be a csapdába esett állatokat. Ismét a fekete-fehér csíkos gyűjtötte be a legkevesebbet. Magyarul a mintázatnak gyakorlati haszna van.
Kísérletük azonban evolúciós szempontból nem perdöntő. Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem biológusa a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy ez még kevés ahhoz, hogy megdöntse a zebracsíkok kialakulásáról szóló egyéb elméleteket. "Ahhoz, hogy ez a magyarázat igaznak bizonyuljon, a szerzőknek azt is be kellene mutatniuk, hogy a bögölyfélék jelentős szelekciós nyomást gyakoroltak a zebrákra, míg a világ többi lovára és szamarára nem... hiszen azok nem csíkosak."
Ezt persze a magyar és svéd szerzők is megemlítik tanulmányukban, vagyis jelenleg az a legvalószínűbb magyarázat, hogy a csíkok kialakulásának egyik, de nem egyetlen okáról van szó.
