Szent Bálint napján, Február 14-én tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
A szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték. A legenda úgy tartja, hogy a börtönben Bálint atya beleszeretett a börtönőr vak lányába. Telepatikus ereje és szerelme meggyógyította a lány szemét, és az visszanyerte a látását. Kivégzése előtt Bálint atya egy lapot küldött szerelmének, amit így írt alá: "Your Valentine", azaz “A Te Bálintod”. Ettől kezdve küldenek a szerelmesek képeslapos üzeneteket vagy ajándékokat egymásnak ezen a napon. Az angol nyelvű országokban ezeket a kis ajándékokat magukat is "valentine"-nak hívják.
A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek.
A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium_Romanum_Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill (+ Róma, 869.február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.
Ennek a napnak a népszerűsége a virágkereskedésnek és különösen az ezt szolgáló reklámoknak köszönhetően megnövekedett. A napot átszövi sok hagyomány, ugyanúgy mint az 1990-es években népszerűvé lett, az USA-ból és Írországból importált Halloweennek.
Pogány előzmények
A Bálint-nap körüli napokon az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett, Pán ünnepe és a Lupercalia vagy Februa. Ezeket az ősi eredetű pásztorünnepeket február 13-15 között tartották. A Lupercalia tisztító szertartásokból és termékenységi rítusokból állt, hogy kiengeszteljék a farkas alakú, rosszindulatú Lupercus istent. A papok ekkor a februa nevű kecskebőr szíjakkal ostorozták a fiatalokat, főleg a nőket, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon.
Egy legenda összefüggést teremt Valentin elhalálozási napja és az ugyanezen napra eső Lupercalia ünnep között. Ez a nap Junó istennő (Jupiter felesége) (a görög Hera, ill. Zeusz latin megfelelői), a házasság pártfogójának ünnepe volt a Római Birodalomban. Ezen a napon a fiatal leányok Juno templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak az igazi partner kiválasztásához.
Az egyszerű nép - a plebsz - ifjú férfiai ezen a napon tombolát húztak a még hajadon nők neveivel. Az így létrejövő párok egymással jártak egy ideig és néhányan a szóbeszéd szerint valóban egymásba szerettek. Ez a népszokás sok római arisztokrata szemében erkölcstelen volt. A férjek virágot ajándékoztak ezen a napon a feleségeknek. Így ez a régi római szokás keveredett a keresztény mártír történetével és meghonosodott a későbbi társadalomban is. Viszont az ókori pogány ünnepek és a későbbi Szent Bálint nap közötti közvetlen kapcsolatra azonban nincs bizonyíték, csak ezek a legendák léteznek.
Szent Bálint-napi hagyományok
Amerikai Egyesült Államok
Sok más jeles alkalomhoz hasonlóan a Valentin-nap megünneplésének szokását is az angol gyarmatosítók hozták magukkal Amerikába a XIX. században. Esther Howland volt az a vállalkozó szellemű hölgy, aki 1850-től az amerikai Valentin-napot – európai elődjeit is felülmúlva - üzleti magaslatokba emelte. Howland kisasszony ugyanis az ezen alkalomból történő képeslapküldésből hagyományt teremtett - és persze jó üzletet csinált.
Esther 20 éves volt, amikor megkapta élete első Valentin-napi képeslapját Angliából. Megszólalt benne a vállalkozó szellem: "Ezt én is meg tudom csinálni!" Angliából behozatta a lapokhoz szükséges alapanyagokat - jó minőségű papírt, csipkét és szárított virágokat -, és elkezdett rendeléseket felvenni a következő évre. A rázúduló kereslet még őt is megdöbbentette. Howland kisasszony cége 1880-ra 100 000 dolláros vállalkozássá nőtte ki magát, amely nem csak dúsgazdaggá tette őt és családját, hanem hagyományt is teremtett, és egyben lerakta az ünnep elüzletiesedésének alapjait.
A Valentin-napot mindenhol megünneplik: a családban, a munkahelyeken és az oktatási intézményekben is. Az amerikai óvodákban több napon át tart a Valentin-napi "megemlékezés". Sokat beszélgetnek ilyenkor a szeretetről, a családról, arról, hogy kik azok az emberek, akik a legfontosabbak a gyerekek számára. Számos mesekönyv kapható ebben a témában, ezekből mesélnek ilyenkor az óvónénik, és a kreatív foglalkozások is az ünnep köré szerveződnek. A játékok sokszínűsége az óvodapedagógus kreativitásától függ: a szív alakú párnától a családtagoknak készített üdvözlőkártyáig nagy a választék.
Amerika persze nem lenne Amerika, ha ezen a napon nem adná meg a jogot és a lehetőséget az ünneplésre azok számára is, akiknek nincs házastársuk, élettársuk, szerelmük. Az egyedülálló, azaz "szingli" amerikaiak február 14-én "Singles Awareness Day"-t, azaz az Egyedülállók Napját ünneplik. Az ő ünnepük mintegy emlékeztető kíván lenni azok számára, akiknek van párjuk, és valami ilyesmire figyelmeztet: "attól, hogy mi egyedülállók vagyunk, még mi is ünnepelhetjük az életet." S ezt Amerikában mindenki el is fogadja.
Amerika tehát a Valentin-napot - a gazdaság felpörgetésén túl - arra "használja", hogy embertársait ünnepelje úgy, hogy közben elfogadja őket olyannak, amilyenek. Lehetőséget ad arra ezen a napon, hogy a szerelmeseken kívül mindenki más is kifejezhesse embertársának, hogy "fontos vagy számomra".
Ha egy kicsit jobban belegondolunk, jó, hogy van egy erre kijelölt nap az évben, mert rohanó hétköznapjainkban nagyon ritkán állunk meg és gondolkodunk el azon, hogy valójában kik is fontosak a számunkra. Arról nem is beszélve, hogy milyen jó az, ha az ember fontosnak érezheti magát.
Németország
Angol kivándorlók vitték a Valentin napi szokásokat magukkal az «új világba«, az Amerikai Egyesült államokba. A második világháború alatt amerikai katonák hozták magukkal ezt a szokást az európai kontinensre, közöttük Németországba is. 1950-ben Nürnbergben volt az első Valentin napi bál. Ekkor hivatalosan is bevezették a Valentin napot. Általánosan ismertté a virágtermesztők és az édességipar reklámjával lett. Idő közben megjelentek a Valentin édességcsomagok, kártyák és parfümök is, de a legfontosabb ajándék ezen a napon továbbra is a virág. Míg év közben főként a nők azok, akik a virágokat vásárolják, addig Valentin napján a férfiak vannak többségben. A vörös rózsák ára ilyenkor erősen felemelkedik.
Magyarország
Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt. Templomaikban gyakran ábrázolták. Bálint freskója látható ma is Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetén. A Töttös közelében található Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon. Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint. Nem csak az ország német, hanem magyar lakói is ismerték az ünnepet. (Ez olvasható az Érdy-kódexben is.) A "nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy más néven frászkeresztet.
A népi hagyomány szerint ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol e napon szokás volt a madarakat etetni.
