A Föld vízkészletének kevesebb mint három százaléka édesvíz, s ennek is csak tizede vehető közvetlenül igénybe (a többi sarki jégsapkákba, gleccserekbe zárva található). Az édesvízkészletek kiaknázhatósága és minőségének megőrzése hosszú távon széles nemzetközi együttműködést igényel. Jelenleg a Föld 1,2 milliárd lakója nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély (miközben a fejlett világ pazarlóan bánik az ivóvízkészletekkel).
Évente mintegy 3,5 millióan halnak meg a földön rossz minőségű víztől vagy vízhiány miatt, az UNICEF becslése szerint naponta 4500 gyermekáldozata van a fertőzött víznek. Pedig ma már könnyedén megoldható a mikroorganizmusok és vírusok eltávolítása az ivóvizekből - igaz, nem olcsón. Egyes előrejelzések szerint ha a Föld éghajlata a jelenlegihez hasonló ütemben változik, megeshet, hogy néhány évtized múlva egyes térségekben ivóvízért háborúznak majd.
Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a “Víz az életért” cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. A világszervezet célként határozta meg, hogy a jövő évtized közepére a tiszta vizet ma még nélkülöző fejlődő világbeli lakosság több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. A feladat óriási: az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés teljes körű megoldásához több ezer milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség a világon. A legnagyobb problémát a Szaharától délre fekvő országok helyzete jelenti, a legnépesebb államokban, Indiában és Kínában jobban felkészültek az ellátási gondok kivédésére. Az Európai Unió valamennyi víz (folyó, tó, part menti víz) jó minőségének elérését tűzte ki célul 2015-re, de a tagországok - eltérő mértékben - elmaradnak a víztisztasági célkitűzések teljesítésében.
Magyarországi helyzet
Magyarország gazdag ugyan vízben, ám így is hozzávetőleg kétmillió ember nem juthat jó minőségű ivóvízhez, főként az alföldi vidékeken. Egy regionális ivóvízjavító program keretében sikerült az alföldi vizek arzéntartalmát 100-200-ról 50 mikrogramm/literre csökkenteni, a szigorú uniós normák szerint azonban ez is túl magas. A 2005-ben kezdődött, EU-támogatással végrehajtandó ivóvízjavító program eredményeként már csak 10 mikrogramm arzén lesz a hazai ivóvíz egy literjében. (Az arzénes ivóvíz fogyasztása idővel rákot okozhat, de a határérték közegészségügyi megítélése vitatott.)
Magyarország területének több mint 95 százaléka nemzetközi vízgyűjtőre esik, így hazánk számára a felszíni és a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás területén is különösen fontos a vízgyűjtőn osztozó országokkal való együttműködés. A víz világnapja alkalmából a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.
Az idei jelmondat
Az idei rendezvények jelmondata: Víz és élelmiszerbiztonság. Mint ismeretes, a Föld felszínének mintegy 70 százalékát víz borítja, tengerek és óceánok formájában, az összes vízkészletből csupán 2 százalékot tesznek ki az édesvizek. Ennek legnagyobb része (az összes édesvízkészlet 77 százaléka) a sarki jégtakarók és gleccserek jegébe fagyva, illetve felszín alatti rétegvíz és mélységi víz (az összes édesvízkészlet 21 százaléka) formájában van jelen. A folyóvizek, az édesvízi tavak, a talajvíz, illetve a légkörben található vízpára alkotja a fennmaradó részt. Számtalan országban okoz égető problémát a tiszta víz hiánya, a szárazság által sújtott területek nagysága egyre nő. A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezet egészségét, valamint a társadalmi és politikai stabilitást. A világ legkülönbözőbb részeiből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a veszélyek reálisak. Világszerte másfél milliárd ember nehezen vagy egyáltalán nem jut megfelelő ivóvízforráshoz. Több mint kétmilliárd lakoshoz nem jutott még el a minimális higiéniai körülményeket biztosító csatornahálózat.
Őrízzuk meg természeti értékeinket
A víz világnapja nemcsak a politikusok, a döntéshozók figyelmét kell felhívja mindezekre az égető gondokra. A vízfogyasztók is tisztában kell legyenek azzal, hogy milyen nagy jelentősége van az egészséges vízkészletnek. Azért, hogy megőrizzük mindazt, amink van, mindannyian felelősek vagyunk. Elsősorban azáltal, hogy otthonainkban ésszerűen használjuk a vízkészletet, nem szennyezzük a folyóvizeket, tavakat, a vízpartokat, tisztán tartjuk a lefolyókat, árkokat, s megőrizzük azokat a vizes élőhelyeket, amelyek regenerálhatják a természetet, s mindezek mellett nagyon fontos korlátozni a fakivágásokat, erdőirtásokat, hiszen az erdő altalaja is jelentős vízkészletet tárolhat, nem beszélve az áradások megfékezéséről.
