A Guoliang nevű kis falu Kínában Henan tartomány északnyugati sarkában, a Taihang hegységben található. A falu egészen különleges helyen épült. Magas hegyek veszik körül, amelyek teljesen elzárják a külvilágtól.
A faluhoz vezető út évszázadok csak egy meredek és veszélyes lépcsősor volt, amelyet „Ti Tian”-nak, vagyis égi létrának neveztek. A falu létezéséről mindössze néhány éve, az internet révén tud a világ.
Ez a furcsa elzártság az évszázadok folyamán csak jót tett a falunak, egyfajta védettséget adott a világ zűrzavaraival szemben. A lakók kecsketenyésztésből és gyógyfűtermesztésből éltek. De a mintegy háromszáz falusi véget akart vetni az elszigeteltségnek. A faluban nem volt víz villany és telefon sem. A huszadik század ellenére sem éltek jobb körülmények között, mint a középkorban. Miután kormányzati segítségre hiába vártak, a falusiak kétségbeesett tettre szánták el magukat: alagutat fognak a sziklába vájni. Csákányokat, kalapácsokat, és vésőket vásároltak, és a Shen Mingxin, a falu elöljárójának vezetésével 13 ember 1972-ben nekikezdett a munkának.
A munka öt éven keresztül tartott, de elkészült az 1200 méter hosszú 4 méter széles, és 5 méter magas alagút. Pontosabban ez nem is alagút, hanem az alagútnak és a hegyoldalba vágott útnak egy furcsa keveréke. Az utat a sziklafal szélébe vágták, helyenként egészen a szélén ahol a kitermelt kövekből korlátot emeltek. De az út nagy részén valamivel beljebb vezet az út, és az alagút falába hatalmas ablakokat vájtak, amin keresztül a fény megvilágíthatja az utat. Maga az út semmivel sincs burkolva, magán a simára csiszolt csupasz sziklán futnak a járművek.
Az utat 1977-ben adták át. Az ezredforduló tájékán vált ismertté ez a fantasztikus alkotás, és a világ minden tájékáról jönnek a turisták. A falu azóta sokat fejlődött, már szállodák is épültek a turisták fogadására. Az állami szervek a környéknek egyfajta természetvédelmi státuszt adtak.
