Kaliforniában Death Valley-ben a köveknek mintha lábuk lenne. A “vitorlázó kövek” rejrélye egy különleges geológiai jelenség amit több mint fél évszázada figyelnek és tanulmányoznak. Igaz, hogy 50 éve kutatják a “vitorlázó kövek” rejtélyét de még senki sem látta őket mozgás közben.
Death Valley a föld egyik legforróbb területe, ezen a sáros sivatagos helyen az éves csapadék mennyiség kevesebb mint 50mm. Itt található a Racetrack Playa (Versenypálya-síkság) egy időszakos tó medre, ez a hely ad otthont a titokzatos köveknek. A terület teljesen sík és vízszintes, a 4,5 km-re lévő két vége között csak 4 cm a magasságkülönbség. Az év nagy részén száraz, néhány cm-es darabokra töredezett agyagréteg borítja, növényzete egyáltalán nincs.
A ritka, nagy esőzésekkor a közeli hegyoldalakról leömlő víz rövid ideig megmaradó, sekély tavat alakít ki, a vízzel kerülnek ide az ún. „vitorlázó kövek” is.
Az egyik elmélet szerint a köveket állatok vagy “tréfás” kedvű emberek mozgatják. Ez az elmélet több helyen is megbukott egyrészt azért, mert nem találtak külső beavatkozásra utaló nyomokat vagyis lábnyomot vagy bármi hasonlót, másrészt azért mert egyik-másik kő több száz kilót is nyom, ezeket gép segítsége nélkül lehetetlen lenne mozgatni.
A 60-as évek végén kezdték el komolyabban kutatni ezt a furcsa jelenséget. Megállapították, hogy az erős szél és a puha, sáros talaj elegendő a kövek mozgásban tartásához, de az elinduláshoz szükséges egy nagyobb széllökés. A 90-es évekig ezt az elméletet tarották helytállónak, amikor is arra a következtetésre jutottak, hogy a kövek egyes esetekben nem a sáros, hanem a jeges talajon csúsznak. Az esőzések után megmaradt csapadék megfagy és a szél a jégen mozgatja a köveket.
A jelenség érdekessége még, hogy az egymáshoz fizikailag közel lévő kövek mozgása nem minden esetben párhuzamos. Van olyan kő amelyik megáll, van olyan amelyik elfordul vagy visszafordul és van olyan is amelyik tovább halad egy bizonyos irányba. A különböző irányú mozgást azzal magyarázzák, hogy a kövek felülete eltér.
A kövek csak 2-3 évente vándorolnak és a nyomok 3-4 évig maradnak meg. Mozgás közben még senki nem látta a köveket, de feltételezik, hogy kb. 20 km/h-val csúszhatnak.