Egy eddig is ismert kőzetbolygóról kiderült, hogy alapjaiban más kémia működik rajta, mint amilyen a Földön. A bolygó tömegének egyharmadát gyémánt adhatja.
A még 2004-ben felfedezett Naprendszeren kívüli bolygó, az 55 Cancri e egy Naphoz hasonló csillag körül kering, a Földtől 40 fényévnyire. Keringési ideje mindössze 18 óra. Átmérője kétszer nagyobb a Földénél, de tömege a Földének nyolcszorosa. Felszíni hőmérséklete 2100 Celsius-fok.
Átmérője és tömege alapján az 55 Cancri e egy "szuperföld", azaz az exobolygók azon csoportjába tartozik, amelyek már nem sokkal nagyobbak a Földnél, és szilárd felszínük van.
A Yale Egyetem kutatói most arról számolnak be az Astrophysical Journal Letters című csillagászati szaklapban, hogy - a bolygó csillagának (55 Cancri) összetételét is figyelembe véve - az 55 Cancri e főleg szénből állhat, amely grafit és gyémánt fomájában van jelen a felszínen is. A gyémánt akár a bolygó tömegének egyharmadát adhatja. Emellett főképp vas, szilícium-karbid és szilikátok építhetik fel.
A kutatók szerint először vizsgálhatunk részletesen egy olyan kőzetbolygót, amelynek kémiai viszonyai alapjaiban különböznek a Földétől. A Föld belseje oxigénben gazdag, és nagyon kevés szenet tartalmaz (bolygónk tömegének kevesebb mint egy ezreléke szén).
Sajátos összetétele miatt egészen más lehetett az 55 Cancri e fejlődése, és a földitől egészen eltérő lemeztektonika működhet rajta, bizarr vulkanizmussal és hegységképződéssel.
Az 55Cancri csillag körül további négy bolygót ismernek a csillagászok.
