Magyar idő szerint vasárnap 20 óra 7 perckor Felix Baumgartner bázisugró leugrott a sztratoszféra pereméről. Az ejtőernyős fél hatkor indult a világűr peremére, hogy végrehajtsa a történelmi rekordugrást. 20 óra 17 perckor az ejtőernyős sértetlenül földet ért. Ez a történelem legmagasabbról végrehajtott ugrása, a leggyorsabb szabadesése és a legmagasabbra elérő emberrel megtett ballonos repülés.
Az ugrásra Baumgartner évek óta óta készült egy nyolcfős tudóscsoport segítségével, amelynek tagjai kifejlesztették neki a felemelkedéshez használt kapszulát és a védőöltözetet.Az ugrásokat már több alkalommal el kellett halasztani különféle okokból.
Az ugrás célja azonban nem csupán a rekorddöntés: a közreműködő tudósok tapasztalataikat modernebb űrruhák és ejtőernyők fejlesztéséhez szeretnék felhasználni és információk szereznének arról, miként reagál az emberi test a hangsebesség átlépésére.
Az ugrást végrehajtó Baumgartner már többszörös világrekorder, a világ jelenleg talán legismertebb bázisugrója.
Baumgartner csaknem 39 km-es magasságból kiugorva az első emberként szabadeséssel túllépte a hangsebességet. Megdöntötte továbbá a szabadesés magassági és időhosszúsági világcsúcsát, valamint az ember által végrehajtott legnagyobb magasságú hőlégballonos repülési rekordot is.
Baumgartner 4 perc 19 másodpercig zuhant szabadesésben, a teljes ugrásidő 9 perc 3 másodperc volt, és az ejtőernyős leggyorsabb sebessége 1342,8 kilométer per óra volt.
Ez a történelem legmagasabbról végrehajtott ugrása, a leggyorsabb szabadesése és a legmagasabbra elérő emberrel megtett ballonos repülés.