Hét lakható bolygó van galaxisunkban a témával foglalkozó kutatócsoport szerint - legalábbis az eddigi kutatások alapján, de ez a szám még növekedhet. Arra számítottak, hogy egy év alatt jóval kevesebb ilyen bolygót fedeznek majd fel.
A lakható bolygók katalógusában a projekt egy évvel ezelőtti indulásánál mindössze két égitest szerepelt, mostanra azonban a lista további öt planétával egészült ki - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.
Mint Abel Mendez, a projekt vezetője kiemelte, a kutatócsoport arra számított, hogy egy év alatt egy, legfeljebb két új bolygó kerülhet be a katalógusba. Jelenleg 900 exobolygó, azaz a Naprendszeren kívüli planéta létét igazolták és további 2500 jelölt vár "igazolásra". Lakható viszont alig-alig akad az égitestek között.
Abel Mendez csoportja egy-egy bolygó lakhatóságának eldöntésénél három szempontot vesz figyelembe: azt, hogy mennyire stabil a szülőcsillag által a planétára sugárzott hőenergia mennyisége, valamint az égitest tömegét és méretét. A változócsillagok körül keringő gázóriásokon kevésbé valószínű az élet, mint a stabil napok melegében "sütkérező" kisebb kőzetbolygók esetében.
A projekt céljait ismertetve Abel Mendez rámutatott, hogy elsősorban tudományos programról van szó, amely azonban a szélesebb publikum számára is fontos. "Egyre-másra születnek a közlemények, amelyek új, lakható bolygók felfedezéséről tudósítanak, és ez zavarba ejti a laikusokat. Úgy gondoltuk, hogy hasznos lehet egy mindenki számára elérhető katalógus létrehozása" - magyarázta a szakember. Hozzátette: az online bolygóadatbázisban kutakodók száma havi átlagban tízezer és harmincezer között van.
Az exobolygókról
A naprendszerünkön kívüli, vagyis idegen csillagok körül keringő bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak. Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették. Az Extraszoláris bolygók enciklopédiájának (L'Encyclopédie des Planets Extrasolaires) interaktív katalógusa 2012. február 14-i bejegyzése szerint 760 exobolygót ismerünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 többcsillagos bolygórendszerben. Ezek között számos magyar felfedezés is van. A 2007-ben felfedezett 60 bolygó között például hét magyar felfedezés volt.
Magyar csillagászok tervezték és üzemeltetik a HATNet távcsőhálózatot és kutatási programot, ezzel már 41 fedési exobolygót fedeztek fel. 2009-től Magyarországon kutatócsoport működik az exobolygók tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a Piszkéstetői Obszervatórium távcsöveit korszerűsítik, alkalmassá téve őket exobolygókkal kapcsolatos észlelési munkára.
2002 óta minden évben több mint húsz új exobolygót fedeznek fel, a keresésbe amatőrcsillagászok is bekapcsolódtak, a 2008-as év júliusáig nyolc bolygót felfedezve. Eszközeink korlátai miatt évekig csak a legnagyobbak felfedezésére volt lehetőségünk, amelyek többsége a Jupiterhez hasonló gázóriás volt.
2011-ben csillagászok az exobolygók új osztályát fedezték fel, amik nem keringenek központi csillag körül. A Jupiter-méretű bolygókról úgy gondolják, hogy számuk meghaladhatja a csillagokét. Bár a magányos bolygó elképzelés már korábban megszületett, csak most sikerült ezt a gyakorlatban megfigyelni. Ez a tény befolyásolhatja a jelenlegi bolygókeletkezés modelljét is. A felfedezés egy japán-új-zélandi felmérés egyik eredményeként született, amit 2006/2007-ben végeztek a Tejútrendszer középső vidékének megfigyelésével. Ez tíz, szabadon mozgó bolygót mutatott ki, amik nagyjából Jupiter-méretűek. Az árva bolygónak is nevezett égitestek észlelése a gravitációs mikrolencse módszerével történt. A most felfedezett bolygók a Földtől nagyjából 10 000-20 000 fényév távolságban vannak. A tanulmány a Nature tudományos folyóirat 2011. május 19-i számában jelent meg.
Újabb felfedezések arra mutatnak, hogy a csillagok jó része körül keringnek bolygók. A 2012-es év-elején megjelent kutatási eredmények arról tanúskodnak, hogy csak a Tejútrendszert számítva 160 milliárd exobolygó kering 100 milliárd csillag körül, valamint Napunkhoz hasonló csillagok kb. 50%-ához tartozik bolygórendszer; magányos, Naprendszerünk bolygóihoz hasonló és nagyobb tömegű olyan égitestek számát pedig, amelyek egy csillaghoz, vagy csillagrendszerhez nem tartoznak billiókra becsülik. Mindezek, és a Tejútrendszer bolygói óriási számának felfedezése élénkítik az azon való elmélkedést, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet más csillagok körül keringő bolygókon, más galaxisokban is létezhet.
Az újabb felfedezések másik jellegzetessége, hogy a talált bolygók között egyre több a Földünk nagyságához hasonló vagy még kisebb bolygó. Ezek közül egy maroknyi Földünkhöz hasonló tulajdonságokkal is rendelkezik. Ezeket a gáz-óriásoknál sokkal kisebb méretű, aránylag kis, Földünkének csak annak néhányszorosával nagyobb tömegű exobolygókat amelyek száma statisztikai számítások alapján jóval meghaladja a bolygó óriások számát.Szuper-Földnek nevezték el. Azokat a Földünkhöz hasonló tömegű égitesteket azonban, amelyek fehér törpék körül keringenek, vagy a térben szabadon lebegnek általában nem nevezzük bolygóknak.
Már 2007-ben felfedeztek a Naprendszerünkhöz lényegesen közelebb, mintegy 20,5 fényévre egy a Gliese 581 vöröstörpe lakható övében keringő bolygót, majd 2011-ben tőlünk 36 fényévre a HD85512b bolygót, valamint ugyancsak 2011-ben 600 fényévre a Kepler 22b bolygót, 2012-ben pedig, az év elején 22 fényévre a GJ 667Cc bolygót, amelyek mindegyikét lakhatónak nyilvánítottak. Új mérőeszközök és új módszerek alkalmazásával számos hasonló felfedezésekre várunk a közeljövőben.
