Musk az a fajta ember, aki nem elégszik meg a jelen korlátaival, hanem aktívan tesz a jövő minél korábbi megvalósításáért. A PayPal társalapításával hírnévre és vagyonra szert tett dél-afrikai születésű amerikai feltaláló-vállalkozó időközben a Tesla Motors (elektromos autók gyártása) és a SolarCity (a napenergia széleskörű hasznosításával foglalkozó vállalat) megalapításával is öregbítette a hírnevét. Azonban nem csak az internet és a fenntartható energia érdekelte fiatal korától kezdve, hanem a világűr is. Musk fő céljának a Mars bolygó emberekkel történő elérését tekinti, ez volt a legfőbb oka a Space Exploration Technologies (SpaceX) űrhajózási magánvállalat 2002-es, általa történt megalapításának.
Azonban Musk nem csak elérni kívánja a szomszéd bolygót, hanem hasznosítani is az emberiség számára. Többször is kifejtette, hogy nézete szerint az emberes űrtevékenység fő célja az, hogy a földi élet ne csak a Földdel, hanem több bolygóval is rendelkezzen. Véleménye szerint a SpaceX egy-két évtizeden belül képes lesz kifejleszteni a Mars emberes eléréséhez szükséges technológiát. Amint ez sikeresen megtörtént, egy kevesebb mint tíz főből álló előőrs indulhat úrnak a Mars felé. Később ezen első kolónia kibővülne, és mintegy nyolcvanezer lakossal az emberiség első marsi városává válna.
Musk üzleti alapon képzeli el a kolónia megalapítását és fokozatos kibővítését. Véleménye szerint amennyiben félmillió dollárért át tudnának valakit szállítani a Marsra, az akkor már a nyolcmilliárd főt számláló emberiségből nagyjából minden százezredik ember kelne útra, hogy marsi telepes legyen. Ez adja meg az első marsi város nyolcvanezres lélekszámát, a félmilliós viteldíj pedig ahhoz szükséges, hogy egyáltalán elméletben lehetséges legyen a dolog.
Musk a vállalkozást a kormányzat(ok) és a magáncégek (elsősorban a SpaceX) közös projektjeként képzeli el. Az űrutazók a Dragon űrhajó továbbfejlesztett változatával utaznának a Marsra. 30-40% között mozogna az űrhajó fedélzeti légkörében az oxigén aránya, továbbá az űrhajó ivóvíztartályait használná Musk védőpajzsként az űrbéli sugárzás ellen. A földi indításokat pedig az a metán-oxigén üzemű nagy rakéta végezné el majd, amelynek a fejlesztését már elkezdte a SpaceX.
Egyelőre a rejtélyes MCT kódnevet viselő hordozórakéta legfontosabb ismérve a teljes újrafelhasználhatóság lesz, amely műszaki megoldás kifejlesztéséhez már elkezdte kikövezni az utat a SpaceX a Grasshopper nevű technológiai demonstrátoruk röptetésével. (Természetesen a fő attrakciónak számító MCT mellett a SpaceX kisebb rakétái, a Falcon-9 és a Falcon Heavy is újrafelhasználhatóvá válnak majd idővel, amennyiben a Grasshopper programja sikerrel jár.) Nem meglepő módon Musk fontosnak tarja, hogy idővel szinte teljesen önfenntartóvá váljon a marsi település. Ehhez legelső sorban a Mars légkörében megtalálható szén-dioxidra és nitrogénre számít, valamint a talajban található vízjégre.
Természetesen az első marsi város ötlete még erősen a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozik. Azonban ha megnézzük azt, hogy mit ért el a SpaceX az elmúlt tíz évben, a hagyományos űrhajózási stratégiával szakító, erősen reformer hozzáállásukkal, bizakodóak lehetünk a Mars-irányú elképzeléseiket illetően. Könnyen előfordulhat, hogy húsz éven belül ember léphet a Mars felszínére – elsősorban a SpaceX érdemeként –, valamint hogy a Musk által felvázolt kolónia száz év múlva kőkemény és kézzelfogható valósággá válik.
