A szövetség nyitott szervezet lesz, amelyben helyet kapnak a már működő három helyi fizetőeszközben, valamint a később indítandókban érdekelt felek - mondta az MTI-nek Perkovátz Tamás, az első magyarországi helyi pénz rendszer kialakítását és működtetését irányító szakember. A Helyi Pénzek Szövetségét a jelenlegi tervek szerint március végén alapítanák meg, bár egy korábbi elképzelés szerint tavaly decemberben már megalakultak volna. "A csúszás oka, hogy nem sikerült korábbra időpontot egyeztetni a leendő tagok között" - közölte immár a Napi Gazdaság érdeklődésére Perkovátz. A jövőbeli tagokról azonban egyelőre nem kívánt részleteket elárulni, mint mondta, ezzel várna a márciusi megalakulásig. A tervekről azonban annyit sikerült megtudnunk, hogy a szervezet fő célja, hogy összefogja a már működő helyi pénzeket kibocsátó szervezeteket, hogy átadják egymásnak a tapasztalatokat, illetve segítenék a hasonló terveket szövögetőket is.
Az országban jelenleg három helyi pénz van forgalomban az első soproni kékfrank mellett, tavaly indult a balatoni és a bocskai korona is, de készültek tervek a Csongrád megyei Torontállal, vagy éppen a rábaközi tallérral kapcsolatban is - ez utóbbi indulásával kapcsolatban már több hír is napvilágot látott, a legutóbbiak szerint január elején kezdték volna a forgalmazását. "Egyelőre még nem indultunk el, mivel annak az összegnek az összegyűjtése zajlik, amivel ki tudnánk nyomtatni az utalványt" - mondta megkeresésünkre Hutflesz Mihály, a kibocsátást tervező Rábaközi Vidékfejlesztési Egyesület alelnöke. Azzal kapcsolatban, hogy mikor indulhatnak nem mert jóslatokba bocsátkozni, annyit mondott, hogy reményeik szerint még idén sikerül elindulniuk. Hutflesz egyébként is optimista, mint azt korábban elmondta, egy előzetes véleménykutatás szerint sokan szeretnének kibocsátóként csatlakozni a kezdeményezéshez.
Van vita a hatékonyságról
A helyi pénzek szerepéről eltérőek a vélemények: a támogatók szerint a helyi utalványok bevezetése mellett szól, hogy miközben a forintot esetenként érdemes kivonni a gazdasági körforgásból, mert részvénybe, különböző alapokba stb. fektetve több eredményt érhetünk el, mint a reálgazdaságban, addig a helyi pénzeket nem érdemes kivonni a rendszerből mert nem kamatoznak. Ezáltal pedig "gyorsabban mozog" a pénzhelyettesítő utalvány, így több gazdasági szereplőt köthet össze, mint a forint, de elkerülhető az is, hogy a hiányzó pénzügyi források megakasszák a hazai gazdaság egészséges működését - magyarázta a Napi Gazdaságnak egy tavalyi nyilatkozatában Perkovátz.
Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank egy 2011-es elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy a pénzhelyettesítő utalványok nem biztos, hogy nagy hatással vannak a helyi gazdaságra, mivel, mint azt a Helmeczi István Nándor és Kóczán Gergely által jegyzet tanulmány írja, "józan ésszel is belátható", hogy a lakosság, a vállalatok helyi pénz nélkül is elsősorban a saját székhelyükön és azok közvetlen környezetében található szolgáltatásokat veszik igénybe. Ezt támasztja alá az "A magyarországi pénzforgalom térképe" című másik MNB-tanulmány (Helmeczi, 2010), mely szerint az átutalások mintegy 40 százalékát az adott településen belüli, a felét pedig 50 kilométeren belüli címzett részére indítják. Éppen ezért - vonják le a konklúziót a tanulmány készítői - az ilyen kezdeményezésektől önmagában nem fog a boltok, szolgáltatók bevétele megnőni.
