Ennek biztosításához a PGF nyomkövetője egy Linux alapú számítógépet, egy lézeres távolságmérőt, egy kamerát és egy nagy felbontású színes képernyőt kapott a fegyver tetejére erősített integrált céltávcsőben. A felhasználó egyszerűen céloz és megnyom egy gombot az elsütő billentyű mellett, amikor a lézer megvilágította a célpontot. A számítógép ezután lefuttat egy algoritmust, ami képfeldolgozó rutinokkal nyomon követi a célpont mozgását, folyamatosan az eredetileg kijelölt ponton tartva a lézert, miközben az algoritmus megnöveli az elsütő meghúzásához szükséges nyomást, csupán akkor csökkentve, amikor a fegyver célkeresztje pontosan fedi a lézer pöttyöt - majd a lövedék kilövésre kerül.
A fegyver más tekintetben is újdonságnak számít, ellátták wi-fivel, ami lehetővé teszi, hogy a kamera képét átjátsszák egy okostelefonra, vagy egy táblagépre, így a felhasználó megoszthatja másokkal, amit lát. Ezen felül lehetővé teszi, hogy egy PIN beütésével okostelefonon keresztül aktiválják az irányított célzást. A teszteken még a kezdők is megdöbbentő pontosságot értek el az 500-900 méterre elhelyezett célpontok esetében.
Több amerikai veterán szerint egy ilyen mesterlövész fegyvert nem lenne szabad civilek számára elérhetővé tenni, míg egyes vadászok szerint ezzel lenullázódik a vadászat sportértéke. Noel Sharky, a brit Sheffield Egyetem okos-fegyver elemzője is aggályait fejezte ki. "Az új okos-fegyver túl nagy hatalmat ad a civilek kezébe" - mondta. "A mesterlövész egy rendkívül specializált szerep, ami rengeteg gyakorlást igényel - most azonban bárki halálosan pontos orgyilkossá válhat, méghozzá nagy távolságokból is"
Taylor úgy véli, a vadászoknak nincs szükségük ilyen alkalmatosságra. "Aki vadlesre megy, az magasan képzett és elég pontos felszereléssel rendelkezik, hogy biztonságos, tiszta és konzisztens találatokat érjen el ilyen technika alkalmazása nélkül is" - magyarázta. Matthew Lang. Az Ohio állambeli Xavier Egyetem szakértője egyetért kollégájával, hozzátéve, hogy a veszély akkor áll fent igazán, ha a fegyver olyanok kezébe kerül, akiknek semmi közük sem a mesterlövészethez, sem vadászathoz. "Ha egy ilyen fegyver elkezd utat találni az olyan egyénekhez, akik más célokra tervezik használni, onnantól rendkívül sok időbe és pénzbe fog kerülni annak kitalálása, hogyan biztosítsuk a közterületeket a potenciális mesterlövészek számának jelentős gyarapodásával".
Műszaki adatok:
Kaliber: kissebességű 25x40 mm-es gránát
Hatótávolság: pont jellegű cél esetében 500 m, terület cél esetén 1000 m
Mechanizmus: gázvezérlésű félautomata
Tömeg: 6,35 kg
Tűzvezető rendszer: XM104
A fejlesztési program főbb állomásai:
2005. április – az első prototípus átadása az amerikai hadsereg számára a tesztek
végrehajtására
2005. szeptember – éleslövészet végrehajtása a Grafenwöhr gyakorlótéren
2009 nyara – tesztek Irakban és Afganisztánban
2010. november – a várható első éles bevetések Afganisztánban
2011 – a hadsereg ellátása a fegyverrel