Emlékszünk még az “Én elmentem a vásárba” kezdetű gyerekdalocskára, ami folyton ismétlődő soraival az állathangok hosszú listáját tanítja? Nos, ha úgy dúdolnánk, hogy “Cicám mondja: nyan nyan nyan, kutyám mondja: wan wan wan, lovam mondja: hihiin, …”, akkor bizonyára elég furcsán nézne ránk már a legkisebb óvodás is. Pedig az állatok tényleg így “beszélnek”, igaz nem nálunk, hanem a felkelő nap országában, Japánban. Na persze be kell azért vallanunk, hogy mi sem magunktól vagyunk ilyen tájékozottak a japán állathangok témakörét illetően. Sőt, ha nincs James Chapman, valószínűleg azt sem tudjuk meg soha, hogy a spanyol kakasok kukurikú helyett kikiriki-vel köszöntik a reggelt.
Az angol művész, Chapman ugyanis egy nagyon érdekes projektbe vágott bele: saját illusztrációin keresztül mutatja be, hogyan hangzanak az állathangok különböző nyelveken. Az illusztrációk nagyon aranyosak, a hangok pedig nagyon érdekesek. A maga módján minden kultúra jól utánozza az állatok hangját, de mégis mind más megközelítésből próbálkozik. Van amelyik egészen közel áll a magyar fülekhez, némelyik pedig számunkra meglehetősen szokatlan. Próbáljuk csak ki bátran, hogyan hangzanak, ha hangosan ismételhetjük őket! Érdekes például, hogy mikor kimondva halljuk a különböző nyelvű kutyaugatásokat, néhol egy kényelmes nagytestű blöki, néhol pedig egy apró mérges kis öleb jelenik meg a lelki szemeink előtt. Ugyanígy a békáknál is hamar felfedezhetjük, hogy a hangutánzó szavak más-más békafaj ismeretében születhettek. Ha pedig mindeközben valaki kérdőre vonna minket, miért adunk ki ilyen furcsa hangokat magunkból a monitor előtt, nyugodtan mondjuk: mi most itt bizony nyelvet tanulunk!
“a legtöbb nyelv egyetért abban, hogy milyen hangot adnak ki a macskák,..
